A település neve sokak számára csenghet ismerősen, hiszen az elmúlt néhány évben több alkalommal is magára vonzotta a sajtó figyelmét. A “cigánymentes”-ként elhíresült falu mindennapjait immár több mint öt éve töltik ki viták és bírósági eljárások. Az ott kialakult helyzetről a Telex, a Szabad Európa, valamint a Magyar jelen is készített cikket és videós anyagot, azonban a konfliktus szereplői jellemzően csak az egyik vagy a másik lapnak nyilatkoztak. Tavaly mi is a helyszínen jártunk, és miután végigkísértük a helyi közmeghallgatást, alkalmunk nyílt mindkét felet, a Sifter családot, valamint Brogli Attila polgármestert is megkérdezni arról, mi váltotta ki az ellenségeskedést köztük, és hogyan fordulhatott az egyet nem értés pereskedésekkel és indulatokkal megtűzdelt csatározásba.
Az ügy újból aktuálissá vált, miután nemrég a Roma Sajtóközpont arról tájékoztatott, hogy büntetőeljárás indult Báthory Róbert oknyomozó újságíró ellen a Teresztenyéről készített riportja miatt. A sajtómunkatárs azt állította, hogy a polgármester tudatosan igyekszik távol tartani a roma családokat a falutól, emellett beszámolt a településvezető egy korábbi, jogerős büntetőítéletéről is, amelyet közérdekű információnak tartott.
Lapunk az újságíró riportja után, 2025 őszén szintén látogatást tett a faluban, hogy közelebbről megismerjük a konfliktus természetét, amely addigra mondhatni bejárta az országot.
A Sifter család meghívására ugyan, de pártatlanul érkeztünk meg a mindössze 16 lelket számláló aprócska észak-borsodi faluba. A közmeghallgatás kezdete előtt néhány perccel Ági és Laci fogadtak minket annak a takaros parasztháznak a tornácán, melynek megvásárlásával kezdetét vette a véget nem érő adok-kapok, amely mostanra számokban kifejezve több mint száz eljárást jelent a bíróságon.
A történet 2020-ra nyúlik vissza, a beköltözni vágyó Sifter családdal ugyanis ekkor közölte az ingatlanközvetítő, hogy a településen hatályos rendeletek értelmében (örökségvédelem és később önazonosság védelme jogcímen) a ház megvásárlása előzetes egyeztetéshez kötött. Ez a valóságban azt jelenti, hogy azoknak, akik Teresztenyét választották új otthonuknak, “át kellett menniük egy úgynevezett rostán”, mielőtt az üzlet megkötetne. (Azóta az önazonosság védelmében hozott rendeletet visszavonták.) Információink szerint erre azért tartott igényt a település vezetése, mert azt üdülőfaluként kívánják üzemeltetni, és az ott élő idősek, valamint a pihenni vágyók nyugalmának megőrzése érdekében fontosnak találták az előzetes megismerkedést a leendő lakókkal.
A négygyermekes család szerint azonban ez korántsem fedi a valóságot. Egy korábbi beszélgetésre hivatkozva, ők azt állítják, Brogli Attila polgármester minden áron igyekszik távol tartani a falutól mindekit, aki roma származású. Éppen ezért ők csak az ingatlan sikeres megvásárlása után közölték a helyiekkel, hogy esetükben egy cigány családról van szó. Úgy vélik, nekik csak azért adódott lehetőségük megvenni a házat, amelyben jelenleg is élnek, mert első ránézésre nem látszik rajtuk, hogy romák.
A közmeghallgatás még el sem kezdődött, a vita azonban már ott lebegett a hivatali teremben. Sifter Ágnes és férje, László jegyzetekkel, laptoppal, valamint gondosan előkészített és megfogalmazott sérelmekkel várták a megfelelő pillanatot, hogy felszólalhassanak. A testületi ülésnek megfelelő esemény során a polgármester számára nehéz feladatnak bizonyult a formaságok betartatása, többször intette fegyelemre a házaspárt.
A családanya jogász végzettségére támaszkodva igyekezett fogást találni a falu elöljáróin. Gyakran az ülés menetét megszakítva, emelt hangon vágott közbe, nehogy lemaradjon egy-egy megjegyzés vagy észrevétel. Férje próbált a segítségére lenni, olykor ez még köztük is kisebb konfliktust szült. A polgármester és a jegyző érveltek, a testület többi tagja mélyen hallgatott.
Körülbelül kétórányi vitatkozás, valamint a falu ügyeinek megtárgyalása után Sifterék visszatértek otthonukba, mi pedig a polgármesterrel maradtunk, hogy választ kapjunk kérdéseinkre.
Brogli Attila elmesélte, hogy a Sifterékkel történt egyeztetés jól sikerült a beköltözés előtt, a településen élők pedig szívesen fogadták őket, amikor megvásárolták az ingatlant. Mint mondta, a faluban többnyire idősek élnek, akik kifejezetten örültek a gyermekhangoknak és a fiatalabb lakóknak.
Állítása szerint azonban a család igényt tartott volna egy másik, önkormányzati tulajdonban lévő telekre is, melyet már nem szívesen engedett volna át nekik. Nagyjából ekkor kezdtek kibontakozni az ellentétek közte és Sifterék között. Hozzátette, a beköltözés után nem sokkal a házaspár közölte, cigány származásúak, és nem fogják hagyni, hogy ellehetetlenítsék őket emiatt.
A polgármester szerint ez neki nem is állt szándékában, de mint mondta, amikor kiderült, hogy Ági titokban felvételt készít szinte minden köztük zajló beszélgetésről, hogy később bizonyítékként használja azokat az eljárások során, végképp elmérgesedett a kapcsolatuk. Onnantól kezdve pedig már ellenségként tekintettek egymásra.
Végeláthatatlan pereskedés következett, a falubeliek sorra adták egymásnak a kilincset a bíróságon, és elmondása szerint ez mindenkit megviselt. Brogli Attila hozzátette, jelenleg is több mint száz eljárás folyik köztük, melynek többségét a Sifter család indította, de akad olyan is, melyet a polgármester kezdeményezett.
A falu első embere után Sifteréket faggattuk az elmúlt néhány évben tapasztaltakról, valamint a mindennapok hangulatáról. A családfő és az édesanya felzaklatott állapotban igyekezett megfogalmazni álláspontját. Arra törekedtek, hogy semmit se hagyjanak ki, ami beköltözésük óta velük történt Teresztenyén és fontos lehet. Sérelmeiket sorolták.
Verésről meséltek, amit Lacinak, a családfőnek kellett elszenvednie a nyílt utcán, állítólag a polgármesterrel fennálló konfliktus miatt. (Ez az incidens bordatöréssel végződött, az eljárást azonban az illetékesek megszüntették az ügyben.) A gyámhatóság zaklatásáról, amely mint mondták, szintén a nézeteltérések következtében zúdult a nyakukba. Lövöldözésről a ház mögött, amit a család fenyegetésként értékelt. (Sifterék házát és az előtte húzódó útszakaszt több, általuk felszereltetett kamera figyeli.)
A gondosan összegyűjtött vádak mentén újra és újra visszatérő motívum Ági és Laci beszámolójában: Brogli Attila polgármester nem alkalmas arra, hogy betöltse posztját, és amíg ő a falu első embere, addig a Sifter család részéről szóba sem jöhet a békekötés. (A családfő elmondta, maga is indult egyszer polgármesterjelöltként, úgy véli, neki kellene ellátni az ezzel járó feladatokat.)
Ellentmondásos, hiszen Ági szinte sírva mondta el nekünk, semmire sem vágyik jobban, mint nyugalomra és békére. Hozzátette, sokszor már ő sem érzi tisztán a határokat, és talán egy szakszerű külső segítségre, afféle mediátorra volna szükség a probléma megnyugtató rendezéséhez.
A „cigánymentes”-ként elhíresült falu esetében egy a hatalmi pozíció betöltésének kérdésére, személyes sérelmekre és ellentétekre épülő konfliktus képe körvonalazódik, mely a szereplők sajátos helyzete (Ági végzettsége és a polgármester tisztsége) okán jogi és intézményi szintekre emelkedett.
Ha szeretne tájékozott és jól értesült lenni, de messzire elkerülné a propagandát, iratkozzon fel hírlevelünkre! Amennyiben szívesen lenne a támogatónk, kattintson ide és csatlakozzon adománygyűjtésünkhöz!
